Halászati Kutató Központ (HAKI)

Utolsó frissítés: 2022 október 22.

A 115 éves múlttal rendelkező HAKI a hazai akvakultúra ágazati kutatóintézete. A központ a haltermelés fenntartható növelésének tudományos megalapozásának és a természetes vízterek fenntartható halgazdálkodási gyakorlatának kialakításának célját szem előtt tartva hajt végre K+FI programokat.

• A Halbiológiai Osztály diszciplináris kutatásokat végez a takarmányozás, z immunológia és a genetika területén. Ezen belül kiemelt területek i) a természetes (nem-specifkus) immunválaszt erősítő anyagok, az immunstimulátorok haltenyésztésben való alkalmazása; ii) az új takarmányalapanyagok keresése és innovatív tápreceptúrák kidolgozása; iii) tenyésztés-genetikai eljárások fejlesztése és azok alkalmazása a gazdaságilag fontos halfajainknál.
• Az Akvakultúra-technológia Osztály célkitűzése a halak termelési technológiájának kidolgozása, illetve továbbfejlesztése rendszerszintű megközelítéssel, a diszciplináris kutatások eredményeire alapozva. Kiemelt kutatási területek i) a sügéralakúak és a tokfélék intenzív termelési technológiájának továbbfejlesztése, ii) a tógazdasági haltermelés hatékonyságának növelése kombinált rendszerek fejlesztésével és fajdiverzifikációval; iii) technológiai és biológiai folyamatok modellezése a komplex rendszerek működésének megértése, valamint a technológiai beavatkozások optimalizálása céljából.
• A Hidrobiológia Osztály elsődleges célja a fenntartható természetesvízi és a horgászati célú halgazdálkodás támogatása (i) a halgazdálkodás céljaihoz igazított monitorozási protokoll kidolgozásával, (ii) az inváziós halfajok ökológiai szerepének meghatározásával, (iii) a horgászati célú halgazdálkodás és a környezet kölcsönhatásainak feltárásával. A fenntartható tógazdasági akvakultúra támogatása érdekében vizsgáljuk az akvakultúra és a környezet kapcsolatát valamint a tógazdasági akvakultúra által nyújtott ökoszisztéma szolgáltatásokat. 

A KFI és képzési programok végrehajtásához a központ rendelkezésére áll 82 db, 30 ha kiterjedésű földmedrű kísérleti tómedence. A tavakon több kombinált (tó-a-tóban, ketrec-a-tóban) rendszer is működik. Itt található az ország legnagyobb, összesen 160 m3 víztérfogatú kísérleti recirkulációs rendszere (RAS), megfelelő technológiai alapot nyújtva az intenzív, precíziós halnevelésére.

A HAKI ponty élő génbankjában 16 hazai, európai és ázsiai pontyvonalat tart fenn és fejleszt folyamatosan, ami alapját képezi a központ nemzetközi akvakultúra¬fejlesztési tevékenységének, pontytenyésztési prog¬ramjainak. A tok élő génbankban a négy őshonos tokfaj genetikailag szelektált állományai Európában is egye¬dülálló lehetőséget nyújtanak a veszélyeztetett dunai tokfajok állományainak rehabilitációjához.
A K+F munkán túl a HAKI másik stratégiai tevékenységi körét a nemzetközi tudás- és technológiatranszfer adja. A központ stratégiai szerepet vállal a szakpolitikai feladatok szakmai támogatásában. A központ stratégiai partnere a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ). A HAKI működteti a hazai halászat legrégebbi szakmai folyóiratának, a HALÁSZAT-nak a szerkesztőségét. A szakma eredmények megismertetése érdekében több mint 40 éve rendezi meg évente a Halászati Tudományos Tanácskozást. Aktívan vesz részt a fejlődő országok fenntartható akvakultúrafejlesztési programjainak kidolgozásában.
A HAKI aktív, vezető tagja, illetve közreműködője a FAO, a FEAP, a COPA-COGECA, az AAC, az EIFAAC, az EAS, a EUROFISH, a SCAR-FISH, a HUNATIP és a NACEE munkájának és programjainak, mint a közép-európai régió, illetve az édesvízi akvakultúra, kiemelten a tógazdálkodás érdekeinek és értékeinek képviselője. A HAKI jelen van több ázsiai, afrikai és közép-amerikai ország édesvízi akvakultúra fejlesztését célzó programjában együttműködő partnerként.