Projektek

Utolsó frissítés: 2023 július 06.

Tanszékünk jelenleg az alábbi projektekben vesz részt:

 

NKFI Alap (NKFI_FK_142933): Genomszerkesztett halfajok dajkanevelése

A halgazdálkodás a vízi szervezetek kontrollált körülmények közötti üzleti vagy közcélú termelését jelenti és jelenleg a világ mezőgazdaságának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. Mivel azonban számos tekintetben még a fejlődés kezdetén van, számos kihívással is küzd, többek között a fenntarthatósággal. A halgazdálkodás fenntarthatósága javítható egyebek mellett a halállományok nemesítésével, háziasításával és genomi szintű szelekciójával. Miután a háziasítás egy hosszú folyamat és a genomi szelekció számos technikai és gazdasági jellegű problémával küzd, a genomszerkesztés révén tudunk megfelelő megoldásokat találni. A genomszerkesztés révén mutációkat válthatunk ki a halak szervezetében, hasonlóan a természetben lezajló folyamatokhoz, amelyek révén az egyedek állatjóléti és termelési paraméterei (pl. betegség-rezisztencia, növekedés, sterilitás) javíthatók. Felmerül ugyanakkor a halgazdaságokból kiszabaduló genomszerkesztett egyedek veszélye, amelyek keveredhetnek a vad állományokkal. Ennek megakadályozásához a halaknak sterileknek kell lenniük, azonban a jelenleg rendelkezésre álló technológiával nehéz kiváltani a kívánt mutációkat steril egyedekben. Projektünkben egy alternatív technológia kidolgozására vállalkozunk, amely során az őscsirasejteket módosítanánk és ezeket ültetnénk át rokon fajok recipienseibe. A genomszerkesztett halak termelésének számos előnye van a jelenleg használt módszertannal szemben. Jelentősen csökkenti a genomszerkesztésből származó ökológiai veszélyeket, ezzel biztonságosabbá és elfogadhatóbbá teszi ezt a technológiát.

 

2019-2.1.11-TÉT-2020-00247: Gazdasági és természetvédelmi szempontból fontos tengeri kagylófajok ivarsejtjeinek és lárváinak mélyhűtése, támogatás 

A projekt célja a Földközi-tengerben, így az Adriai-tenger horvátországi területein is őshonos tenyésztett és természetvédelmi szempontból fontos kagylófajok ivarsejtjeinek és lárváinak mélyhűtése a genetikai tartalékok megőrzése céljából. Ezen fajok közé tartozik az éti osztriga (Ostrea edulis), amely az egyetlen tenyésztett osztrigafaj Horvátországban és amelynek európai állományait kiszorította a tenyésztésből a csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas) és annak ellenállóképessége különböző fertőzésekkel szemben. A második célfaj a fésűkagyló (Pecten jacobaeus), amely a piacon igen keresett faj és tenyésztésével kizárólag Horvátországban foglalkoznak korlátozott mennyiségben. A harmadik faj a súlyosan veszélyeztetett sonkakagyló (Pinna nobilis), amelynek állományaiban 99%-os pusztulást okozott a 2016-ban megjelent Haplosporidium pinnae egysejtű élősködő. A projektben a magyar résztvevő (Szent István Egyetem) tudományos ismereteit (vízi szervezetek ivarsejtjeinek, ivari szöveteinek mélyhűtése, illetve molekuláris biológia, populációgenetika) ötvözzük a horvát partner szakmai tudásával (kagylótenyésztés és -szaporítás). A kagylófajok (elsősorban osztriga) lárváinak mélyhűtése európai és világszinten is érdekes lehet a kutatók és tenyésztők számára. Az ivarsejtek és lárvák mélyhűtése lehetővé teszi mind a tenyésztett, mind a veszélyeztetett fajok genetikai erőforrásainak hatékony megőrzését. A tenyésztett fajokban függetlenítheti a termelőket a tenyészszezon okozta korlátoktól, a veszélyeztetett fajokban pedig reményt adhat a faj helyreállítására veszélyhelyzetet okozó tényező elmúltáig. A projekt ezen kívül lehetőséget nyújt a résztvevőknek a Horizon Europe programon belüli együttműködések kialakítására, újabb kutatási projektek megtervezésére.

 

2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00161: Egészségvédő pontyhús gazdaságos előállítása algával dúsított takarmánnyal

Magyarországon a haltermelés földmedrű halastavakban folyik. Legfontosabb gazdasági haszonhalunk a tógazdasági nemesponty. A különböző korosztályú pontyokat abraktakarmánnyal etetik, kiegészítve ezzel a tavakban termelődő természetes táplálékot, melyet a halak fehérjeforrásként hasznosítanak. Mivel a tavak természetes táplálékbázisa a tenyészidőszak második felére lecsökken, a hazai pontytenyésztési technológiában is egyre nagyobb szerepet kap a magas fehérjetartalmú, teljesértékű nevelőtápok etetése. A tápos etetésnek további előnye, hogy nagyobb méretű étkezési halat nevelhetünk a halhús elzsírosodása nélkül. A haltermelés gazdaságosságát alapvetően meghatározza a takarmányok ára, ezen belül különösen meghatározó összetevőként a halliszt, amelynek ára folyamatosan emelkedik. A halliszt részben kiváltható viszonylag magas fehérjetartalmú abrakhüvelyesekkel, elsősorban szójával. Az extrahált szójadara fehérjetartalma ugyan viszonylag magas, de aminosav- és zsírsavösszetétele nem megfelelő. Az algákban jelentős mennyiségű fehérje található, valamint az esszenciális aminosav- és zsírsav-tartalmuk is magas, ezért egyre intenzívebbé váltak az algák takarmányozási célú felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok. Olcsón előállítható algával a halliszt és a szójadara -részben- kiváltható, ami növelheti haza pontytenyésztés gazdaságosságát. A ponty mindenevő, algát közvetlenül nem fogyaszt. Ezért szükséges az algának, mint takarmánykiegészítőnek a tápba történő „bedolgozása”.

 

2020-1.2.4-TÉT-IPARI-2021-00011: Új és továbbfejlesztett halszaporítási módszerek gyakorlati alkalmazása a haltermelés fejlesztése érdekében

A V-95 Általános Vállalkozási Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma a törökországi Akdeniz Egyetem és Kilic Holding együttműködésével létrejött kétoldali projekt keretében (azonosítószám: 2020-1.2.4-TÉT-IPARI-2021-00011), az Innovációs és Technológiai Minisztérium döntése alapján 69.882.400 Ft összegű támogatást nyert el. A tanszékünk szakmai vezetésével koordinált pályázat első éves eredményei közül szeretnénk felhívni a figyelmet a következő két előadás kivonatra:

Varga et al. A süllő ovulációjának ponty hipofízissel történő indukálásával kapcsolatos megfigyeléseink, valamint az inszeminált ikrások ikraszórása és termékenyülése. Halászatfejlesztés 39, 73-75, 2022)
https://press.mater.uni-mate.hu/51/ 

 

GINOP-2.2.1-18-2020-00026: Piacorientált horgászati innováció egyes halfajok termeléstechnológiájának és környezettudatos horgászeszközök-halcsalik fejlesztésének területén

Magyarországon a horgászat a szabadidő hasznos és aktív eltöltésének egyik lehetséges módja. A horgászati szektor dinamikusan fejlődő ágazat, néhány év alatt jelentősen megnövekedett a horgászok létszáma, amely egyrészről igényeket támaszt, másrészről jelentős terhelést ró a környezetre. Ennek okán a Czikkhalas Kft., az Energofish Kft. és a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem összefogásával létrejött konzorcium a halnevelésre és a környezettudatos halcsali és horgászeszköz fejlesztésére vállalkozott az alábbi projekt keretében.

2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00161: Egészségvédő pontyhús gazdaságos előállítása algával dúsított takarmánnyal

Magyarországon a haltermelés földmedrű halastavakban folyik. Legfontosabb gazdasági haszonhalunk a tógazdasági nemesponty. A különböző korosztályú pontyokat abraktakarmánnyal etetik, kiegészítve ezzel a tavakban termelődő természetes táplálékot, melyet a halak fehérjeforrásként hasznosítanak. Mivel a tavak természetes táplálékbázisa a tenyészidőszak második felére lecsökken, a hazai pontytenyésztési technológiában is egyre nagyobb szerepet kap a magas fehérjetartalmú, teljesértékű nevelőtápok etetése. A tápos etetésnek további előnye, hogy nagyobb méretű étkezési halat nevelhetünk a halhús elzsírosodása nélkül. A haltermelés gazdaságosságát alapvetően meghatározza a takarmányok ára, ezen belül különösen meghatározó összetevőként a halliszt, amelynek ára folyamatosan emelkedik. A halliszt részben kiváltható viszonylag magas fehérjetartalmú abrakhüvelyesekkel, elsősorban szójával. Az extrahált szójadara fehérjetartalma ugyan viszonylag magas, de aminosav- és zsírsavösszetétele nem megfelelő. Az algákban jelentős mennyiségű fehérje található, valamint az esszenciális aminosav- és zsírsav-tartalmuk is magas, ezért egyre intenzívebbé váltak az algák takarmányozási célú felhasználásával kapcsolatos vizsgálatok. Olcsón előállítható algával a halliszt és a szójadara -részben- kiváltható, ami növelheti haza pontytenyésztés gazdaságosságát. A ponty mindenevő, algát közvetlenül nem fogyaszt. Ezért szükséges az algának, mint takarmánykiegészítőnek a tápba történő „bedolgozása”.

TKP2020-NKA-16: Antropogén eredetű mikroszennyezők körforgása az ökológiai hálózatban: a környezeti folyamatok feltárása és modellezése a Balaton vízgyűjtőjén

A projekt keretében első sorban a gyógyszerhatóanyag-maradványok lehetséges hatásait vizsgáljuk a halállományra. A kutatás kiterjed az egyed alatti (élettani, enzimrendszerek), a az egyed szintjén (fenotípus vizsgálatok)  és az egyed feletti (halegyüttesek szerveződése) szinten zajló folyamatokra.

H2020 grant agreement no. 818036: Intelligent Fish feeding through Integration of Enabling technologies and Circular principles (iFishIENCi)

iFishIENCi is an EU Horizon 2020 project bringing together 16 partners in a trans-disciplinary effort aimed at making genuine improvements to aquaculture management and practices. The overall goal of the iFishIENCi project is to provide new intelligent feeding technologies to support ambitious, but sustainable growth for the European aquaculture industry.

NKFI Alap (NKFI_K_ 135824): Halszaporítás új módszere: spermainjektálás petefészeklebenybe

A projekt célja a keltetőházi indukált szaporítási gyakorlattól eltérő halszaporítási eljárások fejlesztése különböző rendszertani taxonokba tartozó fajoknál. Az inszeminációval történő szaporítási módszer alapja, hogy a spermium sejtek biológiai aktivitásukat megtartva hosszabb ideig „tárolhatók” a petefészek lebenyben az indukált szaporítás (vagy szaporodás) előtt, valódi külső megtermékenyítésű halfajokban. Íváskor (ovulációkor) ilyen esetben a gaméták együtt ürülnek és vízaktivációkor bekövetkezik az ivarsejt egyesülés, azaz a termékenyülés.  A tervezett  kutatómunka fő célkitűzése, hogy megismerjük ennek a folyamatnak a biológiai és élettani alapjait. Meghatározzuk, hogy a spermium sejt mennyi ideig képes károsodás nélkül megőrizni a termékenyítő képességét a petefészekben, mi az optimális bevihető sperma mennyiség? Továbbá meg szeretnénk vizsgálni, hogy mi a szerepe az ovariális folyadéknak, létesül-e  kapcsolat a női és hímivarsejtek között a vízaktivációt megelőzően, illetve elképzelhető-e, hogy a petefészek primitív „méhként” is képes funkcionálni  külső megtermékenyítésű halfajokban.

NKFI Alap (NKFI_K_129127): A halserma mélyhűthetőségének öröklődése

A spermamélyhűtés szerte a világon elterjedt szaporodásbiológia módszer, ami lehetővé teszi a hímivarsejtek emberi léptékkel korlátlan idejű tárolását. Az állattenyésztésben belül a halgazdálkodásban is egyre inkább elterjed ez a termelés és szaporítás biztonságát növelő módszer. Ugyanakkor a mélyhűtés a sejtek egy részének pusztulásával jár. Egyelőre nem ismerjük az okát annak, hogy a mélyhűtés során egyes sejtek miért pusztulnak el, míg mások miért élnek túl. Ezen kívül kutatási eredmények arra utalnak, hogy a mélyhűtés túlélése, a mélyhűtéssel szembeni ellenálló képesség örökölhető. Kutatómunkánk során egyrészt a fent említett feltételezést (azaz a mélyhűtéssel szembeni ellenálló-képesség meglétét) szeretnénk bizonyítani vagy cáfolni, illetve fel szeretnénk tárni, hogy a mélyhűtés során milyen változások következnek be a sejtekben illetve a kialakuló embriókban. A kapott eredmények lehetővé teszik a kedvező túlélést biztosító egyedek kiválogatását klasszikus állattenyésztési módszerekkel.

NKFI Alap (NKFI_K_138425): In vitro ivarmirigyek létrehozása édesvízi halfajokban

A projekt célja mesterséges ivarszervek (herék, petefészkek) kialakítása édesvízi halfajokban. Ennek érdekében az adott halfajok ősivarsejtjeit és ezek dajkasejtjeit tanulmányozzuk, tenyésztjük, majd a megfelelő hormonális környezetben kiváltjuk a sejtek fejlődését és átalakulását termékenyítésre képes spermává és ikrává. A mesterséges ivarszerveket mind néhány sejtrétegből álló úgynevezett kétdimenziós, mind többrétegű, háromdimenziós tenyészetekben szeretnénk létrehozni. A létrehozott mesterséges ivarszervek több módon felhasználhatók. Toxikológiai tesztekben kiválhatják az élő szervezeteket. Segíthetik az olyan fajok szaporítását, amelyek egyedei kevés spermát vagy ikrát termelnek. Végül távlati célként halszaporító gazdaságokban részben vagy egészben kiválthatják a tenyészállományokat, azaz a kizárólag szaporítás céljából nevelt állományokat, amivel jelentős költségmegtakarítás érhető el, kiváltható a természetese szaporodási időszakon kívüli szaporítás is, illetve csökkenthető a természetes állományokra gyakorolt nyomás is.